Igen, megcsinaltuk! Nem mondom, kellett hozza nem keves szerecse, bar talan inkabb hatalmas mazli!
Egesz heten neztuk a Cebu honlapjat a kaliboi indulasok miatt. Gyakorlatilag alig volt olyan nap, mikor az a repulo, amire mi foglaltunk jegyet, ne kesve indult volna. Nem mondom, bennem volt a para, hogy mi lesz, ha kesik a repulo es emiatt lekessuk a hongkongi jaratot, de Zs nyugtatgatott, nem lesz gond. Nem veszunk uj jegyet a korabbi jaratra, marad minden az eredetileg tervezettek szerint.
Kierven a kaliboi repterre hatalmas kaosz fogad minket. Mint egy baromfiudvar, olyan a terminal. Mindenhol emberek, zsivaj, szemet es kosz. Kijelzo sehol, amin nyomon tudnank kovetni az indulasokat (es az esetleges keseseket, ugye), csak hangosbemondon keresztul van utastajekoztatas. Azt felmerjuk mar az elejen, hogy a korabbi jarat is mar kesesben van a kierkeztunkkor. Ekkor mar elkezdunk kicsit aggodni. Mi lesz akkor a mi gepunkkel?
Nagy nehezen elinditjak azt a gepet, tobb mint egy oras kesessel. Hurra. Na de mikor erkezik meg vajon a mienk? A 4 repulogep allas foglalt, mindig erkezik egy ujabb az eppen felszabadulo ures helyre es az indulas nem igazan nevezheto gyorsnak. Koszonhetoen annak, hogy a sok idiota kinai boklaszik a repteren, nem figyel oda, hogy mar miota be kellett volna szallnia a repulogepbe es eppen meg forro bogres levest szurcsolget es emiatt var ra a gep, mert nem hajlando otthagyni ezt. Sik ideg vagyok mar ekkor, legszivesebben raontenem a levest es leuvoltenem a fejet, hogy huzzal mar a kapudhoz, rad varnak, emiatt nem indultok es emiatt nem szall le a mi repulogepunk. A Cebus lanyok azert megnyugtatnak minket egy kicsit, nagy keses nem lesz, de ez a jelen helyzetben nem vigasz.
A 16:30-as indulas helyett 17:10-kor indulunk. Van meg remeny a sikeres atszallasra, mivel igy odaerunk talan idoben a kapu bezarasa elott valoszinuleg. Kozben a repulon egy rovid jatek kereteben nyerek egy iPad tartot, mar csak majd a szerkezetet kell hozza beszereznem, hurra. :-)
18:11-kor leszallunk Manilaban. A repteri kisbusz a terminal legvegebe visz minket. Mire beerunk rohanva a borondkiadashoz, mar 18:20 van. A kapunk pedig 5 perc mulva zar. En szaladok at az egesz terminalon a check in-hez, Zs marad a csomagoknal es majd azzal jon utanam.
A kijelzon meg latom a Hongkong feliratot, ami epp eltunoben van, kozben a kis tablaval a check in reszen belul mar kiabalnak, hogy last call Hongkong. Szolok a lanynak, hogy hello, mi Hongkongba megyunk, itt vagyunk, csak kesett a repulonk Kalibobol, ne hagyjanak itt. Elkezdenek intezkedni, szerencsere. Kerdezik, hol a borond, mondom nekik, hogy fogalmam sincs, meg lehet a gepben, tekintve hogy 5 perce szalltunk le kb. Oke, varnak minket, en varom Zst, nezem, hogy mikor tunik fel a feher polojaban magaval huzva a ket borondot. MIkor megerkezik, mar reg elmult 18:40 is... Borondok becsekkolva, beszallokartyakat megkapjuk, kiserovel robogunk vegig az osszes ellenorzesi ponton at a kapunkig. Ahova eppen odaerunk, mikor a repulonknek indulnia kellene.
Szoval, elertuk. Sikeresen. Es itthon vagyunk. Ugy kb 5 percen mulott, egy osszesen 31 oras uton. :-)
